Böbe évek óta óvónőként dolgozik kisgyermekekkel. Mindig is szenvedélyesen hitt abban, hogy a játék és a kreatív tevékenységek nemcsak szórakoztatják a gyerekeket, hanem a fejlődésükben is kulcsszerepet játszanak. Az egyik kedvenc eszköze a csoportjában a színezőkönyv, amely nemcsak színes ceruzák és zsírkréták játékos használatára ad lehetőséget, hanem számos készséget fejleszt, amire a gyerekeknek szükségük van az életben. „Amikor a gyerekek színeznek, valójában sokkal többet tanulnak, mint azt elsőre gondolnánk,” kezdte Böbe, miközben elővette az egyik kedvenc színezőkönyvét az írószerek közül, amelyeket minden héten gondosan előkészít a gyerekek számára. „Nemcsak az ujjaikat és kezüket használják, hanem közben fejlődik a finommotoros képességük, a kéz-szem koordinációjuk, és még a figyelmük is koncentráltabbá válik.” Böbe elmagyarázta, hogy a színezés segít a gyerekeknek megtanulni, hogyan irányítsák a kezük mozgását, ami később az írástanulás alapját képezi. Az írószerek, mint a ceruzák, filctollak vagy zsírkréták, különféle fogásokat és mozdulatokat igényelnek, ami mind-mind hozzájárul az izmok fejlődéséhez. A színezőkönyvek azonban nemcsak a fizikai készségek fejlesztésében segítenek, hanem a gyerekek érzelmi világára is hatással vannak. „Amikor a gyerekek színeket választanak és alkotnak, az az önkifejezés egyik formája,” magyarázta Böbe. „Minden vonal, minden színárnyalat egy-egy történetet mesél el róluk. Van, aki ragyogó színeket választ, mások pasztell árnyalatokkal dolgoznak – ez mind árulkodik az érzéseikről és a hangulatukról.” Egyik kedvenc emléke az, amikor az egyik kisgyermek, aki először szégyenlősen vonult el a csoporttól, egyszer csak egy gyönyörűen kiszínezett képet adott neki ajándékba. „Ez a gyerekek nyelve,” mosolygott Böbe. „A színezéssel néha többet mondanak el, mint szavakkal.”
A modern színezőkönyvek rengeteg témát dolgoznak fel, ami még tovább fokozza azok hasznosságát. Böbe különösen szereti azokat, amelyek állatokat, növényeket vagy hétköznapi tárgyakat ábrázolnak, mert ezek a gyerekek ismereteit is bővítik. „Amikor egy gyerek kiszínez egy almát vagy egy katicát, közben megtanulhatja a nevét, a színeit, és még beszélgetést is kezdeményezhetünk róla,” mesélte. Emellett a színezőkönyvek kiválóan használhatók az érzelmi intelligencia fejlesztésére is. Az érzelmeket bemutató rajzok, például mosolygó vagy szomorú arcok, segítenek a gyerekeknek felismerni és megnevezni a saját érzéseiket, ami a szociális készségeik alapja lehet. „A jó írószer kulcsfontosságú a színezésnél,” hangsúlyozta Böbe. Az óvodában mindig gondosan válogatja ki az eszközöket, mert tudja, hogy a gyerekek szeretik, ha a ceruzák élénk színűek, a zsírkréták pedig nem törnek könnyen. Az ergonomikus kialakítású írószerek különösen fontosak a kicsik számára, mert ezek segítenek a helyes fogás megtanulásában. „Sosem felejtem el, amikor az egyik kislány megkapta az új színes ceruzakészletet. Teljesen elvarázsolta, hogy milyen sokféle árnyalat közül választhatott. Olyan részleteket rajzolt a színezőkönyvébe, hogy még én is meglepődtem,” nevetett Böbe.
Hogyan segít a színezés a csapatmunkában?
Bár a színezés alapvetően egyéni tevékenység, Böbe rájött, hogy a gyerekek szívesen dolgoznak együtt is. „Néha azt csináljuk, hogy egy nagy lapra rajzolok valamit, és mindenki hozzátehet egy kis részt. Ez nemcsak a kreativitásukat fejleszti, hanem megtanítja őket az együttműködésre is.” Az ilyen közös projektek során a gyerekek megtapasztalják, milyen az, amikor egy csapatként dolgoznak egy cél érdekében. Böbe szerint ezek az élmények már óvodás korban is nagyon fontosak, mert erősítik a gyerekek közötti kapcsolatokat és előkészítik őket az iskolai életre. Böbe optimistán tekint a színezőkönyvek jövőjére. „Manapság egyre több digitális eszköz vonja el a gyerekek figyelmét, de én hiszek abban, hogy a hagyományos, kézzel fogható eszközök sosem mennek ki a divatból,” mondta határozottan. Böbe tervei között szerepel, hogy a szülőknek is bemutassa, milyen előnyökkel jár a színezés. „Szeretném, ha ők is látnák, mennyire fejlesztő hatású egy egyszerű írószer és egy színezőkönyv. Nem kell mindig a legdrágább játékot megvenni, elég egy kis kreativitás és figyelem.” Amikor Böbe este hazafelé sétált, a táskájában egy új színezőkönyvet szorongatott, amit másnap szeretett volna kipróbálni a csoportjával. Tudta, hogy a gyerekek izgatottan fogják fogadni az új feladatot, és alig várta, hogy lássa, milyen színekkel töltik majd meg a rajzokat. „Egy színezőkönyv nemcsak papír és ceruza,” gondolta magában. „Ez egy lehetőség arra, hogy a gyerekek megmutassák, mit éreznek, mit látnak, és kik ők valójában.”